Miért jó a homlokzati hőszigetelés?

Azért mert a külső hőszigetelés megvédi falszerkezeteinket a télen és nyáron, a hőingadozásból eredő hőtágulástól, melynek köszönhetően a szerkezetek fizikai állapota is romolhat pl. repedések a vakolaton, felfagyások miatti leválások, és sok más szerkezeti károsodás ami a hő tágulás következtében is keletkezhet.

Azért mert a külső hőszigetelés télen megvédi lakótereink melegét, igen sokan azt gondolják, hogy a külső szigetelés csak a téli hónapokban előnyös de ez nem teljesen igaz. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy a nyári hónapokban a külső szigetelés nem engedi felmelegedni a falazatokat, és ennek köszönhetően a benti lakóterületünkben kedvezőbb klímát érhetünk el mely kellemesebbé teszi a nagy hőség elviselését

Talán ma már többeknek nem újdonság, hogy egy jól kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával energiát, és ezzel pénzt takarítunk meg, védjük környezetünket a kisebb energiafelhasználással és károsanyag kibocsátással. Felmerül tehát a kérdés, mennyi energiát spórolhatunk meg a megfelelő rendszer használatával.

Régi épületeknél a hőszigetelés szükségessége még fokozottabban, és nyilvánvalóbban jelentkezik. Sokakban él még az a kép, hogy a tégla jó hőszigetelő, ami egy tönkrement vagy hiányos hőszigetelésű panel épülettel szemben igaznak is mondható, de a hagyományosan használt téglafalaknak a hőszigetelése meg sem közelíti a ma elvárható szintet.

Általános szabály, hogy amennyiben a fal U értéke a felére csökken, vagyis nő a hőszigetelési tulajdonsága, akkor a falon mérhető hőveszteség, illetve a fűtési energia-veszteség is a felére csökken, hiszen definíció szerint az U érték és a szerkezeten keresztül távozó hőmennyiség közt egyenes arányosság áll fenn. Egy épület hőveszteségének mintegy 30%-a a falakon keresztül távozik. (a tetőn további 25-30%, az ablakokon átlagosan 12-25%, a padlón, a födémen 10-15% és a maradék pedig a kéményen át tiszta hőkibocsátás formájában.) Ebből az is látszik, hogy teljeskörű felújítás esetén nem elég csak a homlokzatot szigetelni, hanem a tetőt ill. a födémeket is, a nyílászárókat pedig ki kell cserélni. Csak így érhető el látványos energiamegtakarítás.

Vegyünk egy példát, hogy jobban érzékeltessük a megfelelő homlokzati rendszerek és a szigetelés szükségességét. Egy B30-as falazóblokkból (U=1,3 W/m2K) épült ház fűtési költsége egy fűtési szezonban legyen 100.000,-Ft. Egyszerűség kedvéért vegyük a falakon fellépő hőveszteséget a teljes veszteség 30%-ának. Tehát 30.000,- Ft a falakon keresztül "távozik" . Ha erre 8 cm vastagságú hőszigetelés kerül, akkor az U-érték 0,5 lesz. Az egyenes arányosság miatt most a fűtési veszteség 30.000/1,3*0,5=11.540,-Ft lesz a falon. Vagyis a megtakarítás 18.460,-Ft fűtési szezononként.

A falak hővesztesége közel 60 %kal csökkent a hőszigetelésnek köszönhetően, de ezzel együtt is az egész épületét csak 18-20%-kal sikerült csökkenteni, érdemes tehát a többi épületszerkezetet is felújítani, szigetelni.

Általában elmondható, hogy a viszonylag rosszul hőszigetelő falazatok esetében (ahol U nagyobb, mint 1,0-1,2 W/m2K) az utólagos hőszigetelés hat-nyolc év alatt megtérül. Természetesen, minél jobban hőszigetel a fal, annál kisebb megtakarítást tudunk csak elérni utólagos szigetteléssel, ezért ilyenkor a megtérülési idő nő. Igaz ez az új építések esetében is, sőt nemhogy nem jelent többletköltséget a hőszigetelés, de megfelelő tervezéssel pénzt és időt takaríthatunk meg. Ezek a számok természetesen csak megközelítő értéket mutatnak, a pontos számításokat mindig az adott körülmények közt lehet elvégezni.

Az anyagi megtakarításon túl még a homlokzatképzés ideje is lerövidül homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával. Még egy hagyományos felépítésű homlokzati vakolatrendszer esetén, amely előfröcskölőből, alapvakolatból és fedővakolatból áll, az egyes rétegek közötti várakozási idő a vakolatvastagságtól és a vakolattípustól függően akár három hét is lehet, addig hőszigetelő rendszer esetén az egyetlen jelentős várakozási idő a tapaszolás, és a fedővakolat felhordása között szükséges egy hét.

További előnyei:

• A külső szigetelés a falazaton kívülre szorítja a fagyhatárt, így a felmelegedett külső falak tárolják a hőt.
• Nem alakul ki hőhíd, mivel a ház körben le van szigetelve.
• A fal hőtároló képességét teljes mértékben kihasználják.
• Kellemes, egészséges belső klíma.
• Nyáron véd a túlzott felmelegedés ellen.
• A hőmérsékletingadozás és a fagy nem károsítja a falazatot.
• Hogy elkerüljük a károsodásokat, a külső szigetelésnél nem kell párazáró réteget alkalmazni
• Esztétikus, homogén, könnyen tisztítható felületet képez.